Angol nevek kiejtése magyar szövegkörnyezetben
Nem kétség, hogy sokan ismerik Mark Zuckerberg, Barack Obama, vagy például Keith Richards nevét, és gyakran előfordulhat az, hogy gyakorló angoltanulók a felsoroltakhoz hasonló celebekről vagy hírességekről szeretnének beszélgetni angol anyanyelvű emberekkel. Azonban ilyenkor oda kell figyelni arra, hogy úgy ejtsük ki az adott nevet, ahogyan azt ők is tennék, és ne úgy, ahogyan azt sajnos sokszor teszik a magyar tv-ben vagy rádióban. Ne lepődjünk meg, ha a beszélgetőpartnerünknek elsőre nem esik le ki is az a Mark Cukkerberg, Barakobama vagy Kíszricsársz.
Először is tisztázzuk azt, hogy ha magyar szövegkörnyezetben beszélünk külföldi emberekről, akkor nem feltétlenül helytelen, ha magyarosan ejtjük ki a nevét, hiszen a hangsúly és hanghordozási különbségek miatt zavaró lehet, ha a mondat közepén hirtelen nyelvet váltunk (még ha csak egy név erejéig is), bármennyire is zavarja néha a fület. Ennek azonban hosszútávon káros hatása is lehet, hiszen hozzászokunk ahhoz, hogy magyarosan ejtünk ki a neveket, és bizonyos helyzetekben pont ez fog majd zavart okozni. Egy tolmácsnak vagy fordítónak tisztában kell lennie ezzel a témával, hiszen a sok írott fordítás nem feltétlenül készíti fel erre.
A fent említett példák közül az egyik leggyakoribb a Facebook alapító Mark Zuckerberg esete, hiszen földrajzi, kultúrtörténeti és történelmi okok miatt a magyar ember előbb asszociál a német nyelvvel, mint az angollal, így sokak számára nem is kétséges, hogy a németes hangzású nevet németül ejtse ki, vagy úgy ahogy magyarul is tenné. Viszont ne felejtsük el, hogy amerikai állampolgárról beszélünk, így helyesen a nevet – fonetikusan nagyon csúnyán leírva – „Zákörbörg” –nek kell ejteni, sőt, a középső „r” betűt akár el is lehet hagyni, ami leírva mondjuk így nézhet ki „Zák’börg”, így a hangsúlyozás is jobban hasonlít az eredetire.
Barack Obama esetében is a hangsúlyozás a legfontosabb, hiszen a magyarral ellentétben itt mindkét szónál a hangsúly az első szótagon van, a magyaros „obama” helyett pedig inkább helyettesítsük be, és ejtsük ki a szót úgy, mintha azt mondanánk „Óbánya”, a szókezdő Ó megnyomásával. Keith Richards esetében egy örök probléma az angol „th” betűpár, ami szinte kimondhatatlan a nem anyanyelvűek számára, amit ezért nagyon sok helyen „sz”-el helyettesítenek, ami nem igazán szerencsés. A megoldás valahol az sz és az f között van, más megoldás nincs, mint a sok gyakorlás.
A legutóbbi foci vb-n is találkozhattunk ilyen esetekkel, amikor az angolul feltehetőleg annyira nem otthonos közvetítő konzekvensen Bekkermann-t és Kámeron-t mondott Bek’men (Beckerman) és Kem’ron (Cameron) helyett az amerikai válogatott meccsei alatt.
Viszont vannak olyan trükkös esetek, amikor az angolul jól tudó ember is csapdába eshet, például az ír vagy skót nevek esetében. Hiszen ki gondolná, hogy Cillian Murphy, az Kilien és nem Szilien, ugyanígy a Ciarán Hinds az egyáltalán Kieran, és Ewan McGregor pedig se nem Ívön se nem Evön, hanem Juen!